I. 2009 két vonatkozásban is fontos Balázs Béla emlékezete szempontjából: 60 esztendeje halt meg (Budapest, május 17.), és 125 esztendeje született (Szeged, augusztus 4.).
E két dátum között volna indokolt jövőre hazai és külföldi rendezvények sorozata.
A Bauer Herbertként született, zsidó származású Balázs Béla hiteles értékelésére a rendszerváltozással teremtődtek meg a feltételek. Szellemi fejlődését nem kell többé teljes egészében a szocialista-kommunista ideológia részévé idomítani: Balázs misztikus hajlamú művész maradt haláláig, bár a szovjet emigrációban s 1945-ös hazatérése után maga is igyekezett megfelelni egy ilyen átrajzoló kívánalomnak. Az is igaz persze, hogy kezdettől fogva a nép, a nehéz helyzetű emberek, a mindenkori kisebbség – így például: a nők -- sorsa iránt érdeklődött leginkább; baloldaliként őket szolgálta művészi és politikai síkon egyaránt, lelkes híve volt a forradalmi és munkásmozgalomnak, szívesen publikált a munkásság orgánumaiban. Lukács Györgyhöz – támogatójához, majd politikai-eszmei szövetségeséhez -- fűződő ellentmondásos kapcsolata is a fentiek szerint vizsgálandó.
Megítélését nem érintheti kedvezőtlenül, hogy az 1920-as évek végén mint emigráns (a Magyar Tanácsköztársaság színházirányítással foglalkozó funkcionáriusaként kellett hogy elmeneküljön a fehérterror elől) Leni Riefenstahllal, Hitler későbbi filmrendező-kedvencével dolgozott együtt. (Riefenstahl aztán „elfeledkezett” erről az epizódról, ahogyan Bartók neve mellől is el-elhagyták később az övét, ha előadták A kékszakállút vagy A fából faragott királyfit).
A Nyugat első nemzedékéhez tartozott Balázs Béla, egyszersmind A Holnap című antológia vezéralakja. Bartókkal népdalokat gyűjtött, s később két jelentős művének szövegkönyvét alkotta meg; Kodályhoz ugyanez a benső vonzalom kötötte, valamint a német kultúra megismerésének, befogadásának igyekezete.
Költő, drámaíró, művészetfilozófus. Ma úgy kell látnunk őt, hogy igazi „hungaricum”-ot a 20. század új művészeti ága, a film esztétikájához teremtett alapjai jelentenek életművében. Nem véletlen, hogy nemzetközi tekintélye ezen a területen napjainkiga leginkább elvitathatatlan: a finn Matti Lukkarila, az amerikai magyar Zsuffa József az elmúlt két évtizedben jelentkezett e filmesztétikai munkásság finn és angol nyelvű értékelésével. Németországi recepciója töretlen.
II. A Közös Nevező Társulás egyesület – az első magyar fotóművész-filmes Zitkovszky Béláról való 2008-as megemlékezés szervezése, szakmai megalapozása után („A mozgás halandó bája”) – jövőre is a tárgyban érdekelt és érintett szövetségesekkel közösen tűzi célul Balázs Béla oeuvre-jének bemutatását, megismertetését, a föntebb érzékeltetett szemszögből.
Balázs Béla életművének felelevenítését a fiatalok ügyévé kívánjuk tenni: művészeti
főiskolák, egyetemek összefogásával.
Jelentős mozzanat, hogy Ferencváros alpolgármestere, Pál Tibor és szegedi kollégája, a szülővárost képviselő dr. Solymos László elvállalták a rendezvénysorozat védnöki tisztét.
Folytatva a Zitkovszky Béla emlékezetét 2008 tavaszán fölidéző „tudományos színház”-i vonulatot, az Uránia Nemzeti Filmszínházban 2009. május 17-én Kőháti Zsolt filmtörténész szövegkönyve alapján multimédia-előadást rendez Rák József: ezen színészhallgatók olvasnak föl népszerű ismertetést Balázs Béla munkásságáról, adnak elő az életműből; álló- és mozgóképek, zenei illusztrációk szolgálják a minél teljesebb áttekintést. Érzékeltetve, hogy Balázs már eszmélése elején a kommunikáció, a művészi kifejezésmód olyan jegyeire figyelt föl, amelyek aztán a filmjelenségben mutatkoztak a leglátványosabban. A „pantragizmustól” (= a drámai megjelenítés mindenhatóságától) jutott el a „panvizualitásig” (= a látás, látvány meghatározó szerepének deklarálásáig).
Pályázat útján forrást teremtünk a multimédia-előadás DVD-változatának elkészítéséhez, ezt – mint kutatás és oktatás bázisanyagát -- eljuttatjuk a tárgyban érdekelt művészeti és más tanintézményekhez.
2009 tavaszán a ferencvárosi Balázs Béla utca lakói számára filmvetítés (ValaholEurópában), rövid ismertetés teszi átélhetővé a névadó emlékezetét.
A Könyhét idején a IX. kerületi Ráday Könyvesházban szimpozium értékeli Balázs Béla munkásságát, különös tekintettel Balázs és Lukács György szövetségére, szakmai együttműködésére. Ehhez a Lukács György Alapítvány támogatását igényeljük.
Ugyanekkor kerül sor látás- és halláskárosult művészeknek A csend című mese által ihletett dramatikus előadására, képzőművészeti alkotásaik bemutatására a Ráday Képesházban.
Táncművész fiatalok az 1912-es, Nyugatban publikált szövegkönyv nyomán elevenítik föl A fából faragott királyfi című táncjátékot. Nem gyermekdarabként, hanem az eredeti szándék szerint: költői hitvallás, természet és civilizáció feszültségének kifejeződéseképp. Ladányi Andrea a Bartók-zene alapján, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Mozgás Tanszékén tanuló fiatalokkal, Fodor Zoltán a Táncművészeti Főiskola növendékeivel, új zenével és effektusokkal. Bevonva lehetőség szerint – Balázs szellemében – a mozgóképet.
Hazai és külföldi rendezőjelöltek (művészeti főiskolások, egyetemisták) Balázs két szinopszisának valamelyikéből készítenek vizsgafilmet. Ezek bemutatása zajlik 2009 őszén a Ráday Könyvesházban, magyar és más országbeli fiatal kritikusok közreműködésével, érdeklődők jelenlétében.
Szegeden bemutatják A halász és a hold ezüstje című bábjátékot, színre viszik A kékszakállú herceg vára című operát, filmvetítés-sorozatot tartanak, kamara- és emlékkiállításokat, vetélkedőket, felolvasásokat, irodalmi esteket szerveznek, koszorúzások tisztelegnek Balázs Béla emlékezete előtt.
A filmkritikusok nemzetközi szövetsége (Fipresci) ez év őszén, a pécsi filmszemle során nemzetközi konferencián vitatja meg Balázs Béla helyét a filmesztétika történetében: 1904-től követve nyomon a filmjelenség felé vezető utat.
Budapest főváros IX. kerületében volt hajdan az Eötvös Collegium Csillag utcai épülete, amely Balázs – s a szobatárs, Kodály Zoltán -- szakmai nevelődésének meghatározó intézménye. A ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény 2009 őszén diákvetékedőt bonyolít le e tárgyban; sor kerül ez alkalommal mai és korábbi Eötvös collegisták találkozójára.
2009 tavaszán kezdi meg működését a Balázs Béla 2009 elnevezésű honlap, mely azon túl, hogy az eseményeket bemutatja, magyar és angol nyelvű ismertetéseket, álló és mozgóképi, zenei dokumentumokat ad közre, voltaképpen a projektum szervezését, koordinálását vállalja. Bizonyítva az önkormányzatok kulturális szerepvállalását, mecenatúráját nehéz gazdasági viszonyok közepette is, megjelenítve a Közös Nevező Társulás egyesület modellkísérletét, szakmai és civil szervezetek érdekazonosságon alapuló, hatékony összefogását.
Budapest, 2009. január 8.
.
Kőháti ZsoltZombori Katalin
Megnyitó május 19.
ZOMBORI KATALIN ELNÖK BEVEZETŐJE „A LÁTTATÓ EMBER” BEMUTATÓJÁN (URÁNIA NEMZETI FILMSZÍNHÁZ, 2009. MÁJUS 19.).
Jó estét kívánok!
A Közös Nevező Társulás egyesület nevében köszöntöm önöket nagy tisztelettel és szeretettel. Jó most itt lenni.
Egy esztendeje ugyanitt idéztük fel az első magyar filmalkotó, Zitkovszky Béla életművét, ezzel az Uránia Tudományos Színház szellemét is élesztgettük. Bízunk benne, hogy lesz folytatása.
Balázs Béla 60 évvel ezelőtt, 1949. május 17-én halt meg, és az idén, augusztus 4-én, 125 éve született. E kettős évforduló megünneplését kezdtük jó egy esztendeje nagyon egyszerű módszerrel szervezni, megszólítottunk mindenkit, akiről úgy gondoltuk, hogy érdekelt lehet saját szakmájában, saját eszközeivel, saját szellemi és anyagi erőforrásaiból a gazdag életmű felidézésében, közvetítésében.
Nagyon sok nagyon jó válasz érkezett. ABC-rendben sorolom: Budapest Főváros IX. kerület, Ferencváros Önkormányzata, Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény, Fipresci magyar tagozata, Fővárosi Oktatástechnológiai Központ Kht., Magyar Nemzeti Filmarchívum, Magyar Táncművészeti Főiskola, Magyar Táncművészek Szövetsége, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Ráday Könyvesház Kft., Siketvakok Országos Egyesülete, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata; Szegeden a Belvárosi Mozi, a Szegedi Nemzeti Színház, a Kövér Béla Bábszínház, a Somogyi Könyvtár, a Regionális Összművészeti Központ, a Szegedi Tudományegyetem Médiatanszéke, a Dugonics Társaság, a Móra Ferenc Múzeum; Színház- és Filmművészeti Egyetem Filmtanszak, Mozgás Tanszék, Uránia Nemzeti Filmszínház.
Eddig két eseményhez került külső anyagi segítség: a ma esti produkciót a Nemzeti Kulturális Alap Mozgókép Szakkuratóriuma, a június 4-ei, Balázs Béla, Lukács György – és akiknek kell című tudományos tanácskozást a Lukács György Alapítvány támogatja. Az összes többi: önerő. Tehát semmi protokoll, semmi üzlet, semmi pártpolitika. Csak a művek, az életmű és a közönség. Jó, hogy ez a találkozás itt, most és így létrejöhetett. Kívánok jó szórakozást,
Meghívó
MEGHÍVÓ
Balázs Béla, Lukács György - és akiknek kell
A Közös Nevező Társulás egyesület Balázs Béla 2009 – A láttató ember elnevezésű projektumának fontos eseményeként 2009 június 4-én, 16 órától, a Könyvhét programkínálataihoz igazodva, eszmecserét tartunk a Ráday Könyvesházban Balázs Béla halálának 60., születésének 125 évfordulója alkalmából.
Bárdos Judit, Forgács Iván, Lenkei Júlia fél órás előadásai – Kőháti Zsolt moderátori, de önálló mondanivalót is kifejező szerepvállalásával – különös figyelmet szentelnek annak a hatásnak – kölcsönhatásnak --, amely Lukács György és Balázs gyakorta összekapcsolódó életpályáján, munkásságában észlelhető a költőtárs haláláig.
Balázs Béla ugyanakkor nem volt filozófus, és noha eljutott a marxizmusig, kapcsolódott a baloldal szervezett és informális közösségeihez, szívesen merített a keleti kultúrák misztikumából: főként meséi bizonyítanak ilyen érdeklődést, ami annál jelentősebb, mivel ez a műfaj Balázsnál a mozgókép – és kidolgozandó (gyakorlati) esztétikájának – irányába vezetett.
Új lehetőség, hogy megvizsgáljuk: a különféle emigrációk során Lukács és Balázs kapcsolata hogyan alakult. Feltételezésünk szerint – a sztálini időszakban is – ez alapvetően korrekt volt, bár a frakciózások, túlélési törekvések olykor látványos elhatárolódásokra, álvitákra késztették mindkettejüket.
Lukács is, Balázs is ember és természet erőterében, feszültségrendszerében, kölcsönhatásában vizsgálta a valóság jelenségeit, fontosnak tekintette érzékeink kiművelését. Kérdésfelvetéseik, válaszaik sorra-rendre visszhangoznak a mai világirodalom jeles alkotóinál, a portugál, japán, amerikai stb. regényben – anélkül, hogy filológiai egybeesésekre kellene gondolnunk.
Lukács György egyetemes jelentőségű esztétikája a mozgókép vonatkozásában Balázs előmunkálataira is támaszkodott. Bár Lukács már 1913-ban fölismerte a kinematográfia jelentőségét, és a kortárs élvonal szintjére emelte – utóbb a szerző által játékosnak, könnyednek ítélt – akkori kísérletét, a film nála végül is a kertművészet közelébe, úgyszólván, a kellemesség szférájába helyeződött. Csak a magyar film 1968 táján tapasztalt hazai és nemzetközi sikerei módosítottak ezen a szakmai állásponton (Bíró Yvette, Kovács András, Jancsó Miklós és mások közvetlen hatására).
Lukács kezdettől fogva nagyra tartotta Balázs Béla művészi teljesítményét. Mai szemmel ez korrekcióra szorul, annál is inkább, mivel az életmű – a rendszerváltozás nyomán mindenképpen -- megszabadult a „szocialista”, „kommunista” besorolás kényszerétől, ami korábban értékzavaros, kétes hitelű, pontatlan megítélések forrása volt. Leginkább időtálló alighanem a Bartókkal közös munkák szöveganyaga, s az a filmesztétikai alapvetés, amely az 1990-es évek elején és azóta is folyamatosan, kitüntető nemzetközi érdeklődés tárgya.
Az a törekvésünk, hogy szimpoziumunk – elsősorban a fiatal értelmiség (főiskolások, egyetemisták, oktatók, kutatók) köreiben – fölhívja a figyelmet Balázs Béla – és Lukács György – munkásságának jelentőségére, egyetemes érvényére. Szeretnők, ha a rendezvény a szó eredeti jelentésében kollokviummá válnék, és az itt érintett, megvitatott problémák további vizsgálódásokat generálnának.
A Közös Nevező Társulás egyesület Balázs Béla 2009 – A láttató ember elnevezésű projektumának fontos eseményeként 2009 június 4-én, 16 órától, a Könyvhét programkínálataihoz igazodva, eszmecserét tartunk a Ráday Könyvesházban Balázs Béla halálának 60., születésének 125 évfordulója alkalmából.
sták, oktatók, kutatók) köreiben – fölhívja a figyelmet Balázs Béla – és Lukács György – munkásságának jelentőségére, egyetemes érvényére. Szeretnők, ha a rendezvény a szó eredeti jelentésében kollokviummá válnék, és az itt érintett, megvitatott problémák további vizsgálódásokat generálnának.
